Boldog újévet olvasók! Ha tetszett hagyjatok nyomot magatok után, ha nem akkor is! ;)
Puszi: Ellaxx
~Niall~
Puszi: Ellaxx
~Niall~
Harry éles krákogással zavarta meg az összetapadt "párocskát"! Sírás fojtogatott, de nem tehettem semmit sem. Nem támadhattam meg, pedig legszívesebben darabokra téptem volna. Ella leszállt a csávóról, majd jobb lábára helyezte súlyát és csípőre tett kezekkel, kérdőn nézett bátyjára. Annyira furcsa. Nem érzem, hogy mit érez. Nem tudom, milyen érzelem játszódik le benne. Eddig mindig átéreztem, amit ő, de most...semmi! Talán a szakítással ez a kapcsolat is elszakadt kettőnk között. Akkor sem tudom felfogni, hogy képes itt smárolni azzal a bájgúnárral, mikor ezelőtt szinte elküldte melegebb éghajlatra!Ez sehogy sem áll össze! Hiszen ő,bármennyire is fáj kigondolnom is, de Salvatoret szereti. Harry húga előtt termett, s méregető pillantásokkal vette szemügyre , feltérképezve, nem esett-e baja. Mikor megbizonyosodott sértetlenségéről, szorosan karjaiba zárta. Bár én is megtehetném... A mitugrász pasi szintén Ella mellé állt, várva mikor engedi el Harry. Amint ez bekövetkezett birtoklóan magához vonta derekánál fogva a lányt. Harry elkerekedett szemekkel nézte a ficsúrt. Biztosan felismerte...
-Csak a Húgomat akarom!-szólalt fel a tanács fel intézve szavait
-Tessék!.-mutatott a főnök, az említett személyre vigyorogva.- Ha szükségünk van rá, úgy is tudni fogja.-mondta sejtelmesen
nem tudtam nem észre venni, hogy Ella pojáca "pasija"összekulcsolta ujjaikat. (?!) Velünk jön? Nagy francokat! Nem fogok egy levegőt szívni azzal, aki elvette tőlem az életem! De nem fogok ITT jelenetet rendezni! Csak érjünk haza....
-Tessék!.-mutatott a főnök, az említett személyre vigyorogva.- Ha szükségünk van rá, úgy is tudni fogja.-mondta sejtelmesen
nem tudtam nem észre venni, hogy Ella pojáca "pasija"összekulcsolta ujjaikat. (?!) Velünk jön? Nagy francokat! Nem fogok egy levegőt szívni azzal, aki elvette tőlem az életem! De nem fogok ITT jelenetet rendezni! Csak érjünk haza....
~Harry~
A feszültség erősen érezhető volt a levegőben. Szinte vágni lehetett volna...De csak a húgom érdekel pillanatnyilag! Nem tudom elfogadni döntését...Hogy állhatott be közéjük?! Hogy mehetett vissza ahhoz a rohadékhoz!? Hisz Damont szereti! Hogy tehette ezt vele? Hogy tudta csak úgy elfelejteni?! Hogy tudta megbocsájtani !? Ryannek mindazt, amit tett?!Minden az ő hibája volt! Minden az ő hibájából történt, most meg úgy tesz, mintha semmi sem történt volna! Egyszer már majdnem meghalt miatta a húgom! Többet nem hagyom, veszélybe keverje! A házba beérve Niall egy percig sem tétovázott. Engem megelőzve nekirontott húgom újdonsült barátjának. Torkánál fogva vágta a falhoz, s mivel Niall idősebb és erősebb volt így ellenkezni sem tudott.
-Engedd el!-kiáltott dühösen Ella, de a szőke meg sem mozdult
Niall hirtelen fejéhez kapott, majd a földre rogyott. Húgom használta ellene erejét!! Mi van vele ?! Sohasem ártana neki, most meg nem akarja abbahagyni a kínzást! Meg is ölheti!
-Ella, fejezd be!-léptem elé
Tekintetét rám szegezte, így a szöszi már nem szenvedett. Fagyos volt Húgom tekintete. Ellépett tőlem, majd "barátjához" ment, megölelve. Mi felkapartuk Niallt a földről. Hitetlenkedve figyeltem húgom minden egyes mozdulatát! Nem tudtam mire vélni viselkedését! Majdnem megölte azt, akiért nem rég még saját életét áldozta volna fel. Az ajtó csapódása zökkentett ki figyelmemből. Damon viharzott be, majd meghőkölt az összetapadt nyáladzó pár láttán. Tekintetében ugyan az a megtörtség csillogott, mint Niallében , mikor a húgomért mentünk a tanácshoz. Szemei feketén izzottak.
-Ella...-hallatszott elhaló hangja
Húgom neve hallatán elhajolt "barátjától" majd értetlen, semleges tekintettel nézett Damonre.
-Mondd.-mosolyodott el zavartan
Hirtelen Húgom előtt termett a fekete hajó srác. tenyerei gyengéden zárták közre a lány törékeny arcát tekintetébe mélyedve. Hitetlenkedve csóválta fejét Salvatore.
-Nem önmaga!-nézett rám, majd értetlen tekintetem láttán folytatta.- A szeme! A szeme , eredetileg smaragd zöld, de most....most feketén és üresen csillog! -engedte el reményt vesztve
Mindannyian felkaptuk erre fejünket. Közelebbről szemügyre vettem én is. Csalódottam értettem egyet az előttem szóló fiúval. Igaza van! Hogy nem vettem észre eddig?! Hiszen a húgom!
-Ella, tudod, hogy ki vagyok?-kérdezett rá Damon
-Persze! Stefan bátyja.-vont vállat egyszerűen
-Mit csináltál 2 nappal ezelőtt?-kérdeztem feszültem
-A barátommal voltam.-vont vállat ismét
-Kivel?!-kérdezte egyszerre Niall és Damon
-Ryannel.-mosolyodott el ártatlanul
Tudatlan és szerelmes mosoly volt. Nagyon jól ismerem ezt a mosolyát. Túl könnyen esik szerelembe és annál nagyobbat koppan! De hogy a francba tudott csak így villámcsapás szerűen beleszeretni újra ebbe az álnok szemétládába?! Főleg azok után, amiken keresztül ment miatta!!
-Ez nem lehet igaz!-sápadt el Niall, majd tenyerei közé temette arcát
Próbálta leplezni könnyeit, de mind tudtuk hogyan érinti ez a dolog. Damon azonban rosszabbul fogadta a tényt. Nekirontott Ryannek. Azonnal földre terítette, de húgom sem habozott! Damon felkiáltott fájdalmában, majd a földre esett. Tisztán lehetett hallani, ahogy csontjai eltörnek! Tehetetlenül vergődött a földön!
-Ella, állj le! Megölöd!-kiáltottam rá
Azonban nem hallgatott rám. Mintha itt sem lennék. Motyogni kezdett egy érthetetlen szöveget, mivel együttesen szemei fehéren kezdtek izzani! Tudtam, hogy nem fogja abbahagyni, de meg kellett akadályoznom! Nem ölheti meg, mert utána egy életen át szenvedni fog emiatt! Nem volt más választásom. Letakartam szemeit, majd szorosan magamhoz öleltem , mozdulatlanná téve. Küzdött ellenem! Erősen ficánkolt, de az én erőm nagyobb volt mint az övé. Vigyáznom kellett nehogy összeroppantsam. "Barátja" segíteni próbált, azonban Niall és Zayn lefogták, míg a többiek, Damon segítségére siettek.Mikor végre lenyugodott a vadóc, elengedtem.
-Még is mi a francot képzelsz?!-rivallt rám dühösen
-Miért!? Mit kellett volna tennem szerinted!! Majdnem megölted!-kiabáltam vele
-Mert megtámadta Ryant! Megérdemelte volna!-mondta fagyosan
-Te nem ilyen vagy!-csóváltam a fejem lenézően
-Nem tudsz te rólam semmit!-mondta ridegen
Mintha minden gyengéd érzelem eltűnt volna belőle egy varázsütésre! Sosem volt még ennyire fagyos senkivel, főleg nem velem. És nem akarat volna megölni azt, akit szeret. Bezzeg azt a kis patkányt foggal körömmel védelmezi! Legszívesebben helyben letépném a fejét, de a húgom képes lenne engem is megtámadni! Hajj , csak azt tudnám mi a francot műveltek vele ! Húgom hirtelen fejéhez kapott, majd összerogyott. Szerencsére időben elkaptam, mielőtt megüthette volna magát. Szemeit fájdalmasan szorította össze. Állkapcsa megfeszült. Mi történik vele? Niall azonnal mellettem termett, figyelve húgomat. Damond nem mert közeledni már, csak tisztes távolból figyelte a történteket. Ledermedt mindenki. Végre megnyugodott húgom, majd kibontakozva karjaimból, a csempén tartotta magát. Kapkodta a levegőt. Niall óvatosan , de törődően megérintette karját. Ella rémülten kapta fel fejét az érintésre. Tekintete újra zöldre váltott és teljes döbbenetet tükrözött. haborzás nélkül Niall karjai közé vetette magát. Megkönnyebbülten hunyta le szemeit, míg egy könnycsepp szökevény le nem csordult orcáján.
-Úgy örülök, hogy jól vagy.-törölgette arcát elhúzódva
Niall értetlen de örömmel teli mosolyt küldött felé, majd újra megölelte, hajába puszilva. Miután kibontakoztak egymás karjaiból, feltápászkodtak a földről. Ella értetlenül tekintette körbe, majd mikor észrevette Damont, ismét könnyek szöktek szemébe, és karjai közé vetette magát. Szorosan bújt hozzá, arcát mellkasába fúrva. Salvatore értetlenül pislogott, majd nem habozott, kihasználta a helyzete és karjai közé zárta a törékeny testet. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját a srácnak. Húgom elhúzódva tőle könnyeit törölgette. Kezei közé fogta Húgom apró arcát, majd kisebb habozással egymás ajkaira tapadtak. Ryan megint támadással próbálkozott, de nem járt sikerrel ezúttal sem. Gondolom Zaynnek és Niallnek nem esett nehezére lefogniuk ezt a férget, sőt valahol talán még tetszett is nekik a dolog. Hisz mindkettőjüket erős kötelék köti a húgomhoz. Szegény lány...Mennyi érzelmi megpróbáltatáson ment már keresztül, pedig még csak 19 éves lesz. Hirtelen húgom ismét fejéhez kapott, majd térdere rogyott, pont mint pár perccel ezelőtt. Szemei elkezdtek fehéren izzani, majd alig pár pillanattal később már ismét fekete lett. Damon segíteni szeretett volna neki, de húgom nem hagyta.
-Engedjétek el Ryan!-szólalt fel dühösen
Zayn és Niall összenézett, majd bólintottak egyet és egyszerre engedték el. Ryan húgomhoz sietett, majd magához vonta, karjai közé zárva. Hitetlenkedve figyeltük az eseményt! Mi ez a személyiségváltakozás?! 2 perccel ezelőtt, még Niall vállán sírt, majd Damonnel tapadt össze, most pedig Ryannel?!
-Damon, szólj Stefannek!-néztem a fekete hajú srácra
Pillanatokon belül már itt sem volt!
-Ryan, jobb, ha most elmész!-mondtam szigorúan
-Nem ! Nem megyek sehová a barátnőm nélkül! -vitázott
-Ella. Nem. A. Barátnőd!.-mondta tagoltan, Niall
-Neked semmi közöd ehhez Niall, ne szólj bele! - veszekedett Ella is
-Fogalmad sincs róla, mennyi közöm van hozzá.-válaszolta Niall remegő hangon
-Ryan, menj!-utasítottam ellentmondást nem tűrően
-Majd visszajövök.-súgta húgomnak, majd megcsókolta és eltűnt
-Ezt miért kellett?!-rivallt rám húgom
-Ella, menj a szobádba, aludj egyet! Biztosan fáradt vagy!- utasítottam őt is
Szerencsére ő már nem ellenkezett így nem folytatódott a veszekedés, Louis ismét előkotorta a régi könyvet és kutatni kezdett benne. Fogalmunk sincs mit tehetett a tanács Ellával! Mik ezek a hangulatingadozások nála:! Stefan is csatlakozott a kereséshez, de ő sem tudott sokkal többet. Fogalma sincs milyen varázslatot tehettek a lányra, de míg ez nincs meg , visszafordítani sem tudja...már ha vissza lehet valahogy! Egy éles zaj csapta meg fülünket. mind felkaptuk a fejünket rá, majd pillanatokon belül húgom szobájában termettünk, mi üresen állt. Niall észrevett valamit a földön , majd ahhoz sétált és felvette. Egy régebbi kép volt az összetörve...
-Ella, fejezd be!-léptem elé
Tekintetét rám szegezte, így a szöszi már nem szenvedett. Fagyos volt Húgom tekintete. Ellépett tőlem, majd "barátjához" ment, megölelve. Mi felkapartuk Niallt a földről. Hitetlenkedve figyeltem húgom minden egyes mozdulatát! Nem tudtam mire vélni viselkedését! Majdnem megölte azt, akiért nem rég még saját életét áldozta volna fel. Az ajtó csapódása zökkentett ki figyelmemből. Damon viharzott be, majd meghőkölt az összetapadt nyáladzó pár láttán. Tekintetében ugyan az a megtörtség csillogott, mint Niallében , mikor a húgomért mentünk a tanácshoz. Szemei feketén izzottak.
-Ella...-hallatszott elhaló hangja
Húgom neve hallatán elhajolt "barátjától" majd értetlen, semleges tekintettel nézett Damonre.
-Mondd.-mosolyodott el zavartan
Hirtelen Húgom előtt termett a fekete hajó srác. tenyerei gyengéden zárták közre a lány törékeny arcát tekintetébe mélyedve. Hitetlenkedve csóválta fejét Salvatore.
-Nem önmaga!-nézett rám, majd értetlen tekintetem láttán folytatta.- A szeme! A szeme , eredetileg smaragd zöld, de most....most feketén és üresen csillog! -engedte el reményt vesztve
Mindannyian felkaptuk erre fejünket. Közelebbről szemügyre vettem én is. Csalódottam értettem egyet az előttem szóló fiúval. Igaza van! Hogy nem vettem észre eddig?! Hiszen a húgom!
-Ella, tudod, hogy ki vagyok?-kérdezett rá Damon
-Persze! Stefan bátyja.-vont vállat egyszerűen
-Mit csináltál 2 nappal ezelőtt?-kérdeztem feszültem
-A barátommal voltam.-vont vállat ismét
-Kivel?!-kérdezte egyszerre Niall és Damon
-Ryannel.-mosolyodott el ártatlanul
Tudatlan és szerelmes mosoly volt. Nagyon jól ismerem ezt a mosolyát. Túl könnyen esik szerelembe és annál nagyobbat koppan! De hogy a francba tudott csak így villámcsapás szerűen beleszeretni újra ebbe az álnok szemétládába?! Főleg azok után, amiken keresztül ment miatta!!
-Ez nem lehet igaz!-sápadt el Niall, majd tenyerei közé temette arcát
Próbálta leplezni könnyeit, de mind tudtuk hogyan érinti ez a dolog. Damon azonban rosszabbul fogadta a tényt. Nekirontott Ryannek. Azonnal földre terítette, de húgom sem habozott! Damon felkiáltott fájdalmában, majd a földre esett. Tisztán lehetett hallani, ahogy csontjai eltörnek! Tehetetlenül vergődött a földön!
-Ella, állj le! Megölöd!-kiáltottam rá
Azonban nem hallgatott rám. Mintha itt sem lennék. Motyogni kezdett egy érthetetlen szöveget, mivel együttesen szemei fehéren kezdtek izzani! Tudtam, hogy nem fogja abbahagyni, de meg kellett akadályoznom! Nem ölheti meg, mert utána egy életen át szenvedni fog emiatt! Nem volt más választásom. Letakartam szemeit, majd szorosan magamhoz öleltem , mozdulatlanná téve. Küzdött ellenem! Erősen ficánkolt, de az én erőm nagyobb volt mint az övé. Vigyáznom kellett nehogy összeroppantsam. "Barátja" segíteni próbált, azonban Niall és Zayn lefogták, míg a többiek, Damon segítségére siettek.Mikor végre lenyugodott a vadóc, elengedtem.
-Még is mi a francot képzelsz?!-rivallt rám dühösen
-Miért!? Mit kellett volna tennem szerinted!! Majdnem megölted!-kiabáltam vele
-Mert megtámadta Ryant! Megérdemelte volna!-mondta fagyosan
-Te nem ilyen vagy!-csóváltam a fejem lenézően
-Nem tudsz te rólam semmit!-mondta ridegen
Mintha minden gyengéd érzelem eltűnt volna belőle egy varázsütésre! Sosem volt még ennyire fagyos senkivel, főleg nem velem. És nem akarat volna megölni azt, akit szeret. Bezzeg azt a kis patkányt foggal körömmel védelmezi! Legszívesebben helyben letépném a fejét, de a húgom képes lenne engem is megtámadni! Hajj , csak azt tudnám mi a francot műveltek vele ! Húgom hirtelen fejéhez kapott, majd összerogyott. Szerencsére időben elkaptam, mielőtt megüthette volna magát. Szemeit fájdalmasan szorította össze. Állkapcsa megfeszült. Mi történik vele? Niall azonnal mellettem termett, figyelve húgomat. Damond nem mert közeledni már, csak tisztes távolból figyelte a történteket. Ledermedt mindenki. Végre megnyugodott húgom, majd kibontakozva karjaimból, a csempén tartotta magát. Kapkodta a levegőt. Niall óvatosan , de törődően megérintette karját. Ella rémülten kapta fel fejét az érintésre. Tekintete újra zöldre váltott és teljes döbbenetet tükrözött. haborzás nélkül Niall karjai közé vetette magát. Megkönnyebbülten hunyta le szemeit, míg egy könnycsepp szökevény le nem csordult orcáján.
-Úgy örülök, hogy jól vagy.-törölgette arcát elhúzódva
Niall értetlen de örömmel teli mosolyt küldött felé, majd újra megölelte, hajába puszilva. Miután kibontakoztak egymás karjaiból, feltápászkodtak a földről. Ella értetlenül tekintette körbe, majd mikor észrevette Damont, ismét könnyek szöktek szemébe, és karjai közé vetette magát. Szorosan bújt hozzá, arcát mellkasába fúrva. Salvatore értetlenül pislogott, majd nem habozott, kihasználta a helyzete és karjai közé zárta a törékeny testet. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját a srácnak. Húgom elhúzódva tőle könnyeit törölgette. Kezei közé fogta Húgom apró arcát, majd kisebb habozással egymás ajkaira tapadtak. Ryan megint támadással próbálkozott, de nem járt sikerrel ezúttal sem. Gondolom Zaynnek és Niallnek nem esett nehezére lefogniuk ezt a férget, sőt valahol talán még tetszett is nekik a dolog. Hisz mindkettőjüket erős kötelék köti a húgomhoz. Szegény lány...Mennyi érzelmi megpróbáltatáson ment már keresztül, pedig még csak 19 éves lesz. Hirtelen húgom ismét fejéhez kapott, majd térdere rogyott, pont mint pár perccel ezelőtt. Szemei elkezdtek fehéren izzani, majd alig pár pillanattal később már ismét fekete lett. Damon segíteni szeretett volna neki, de húgom nem hagyta.
-Engedjétek el Ryan!-szólalt fel dühösen
Zayn és Niall összenézett, majd bólintottak egyet és egyszerre engedték el. Ryan húgomhoz sietett, majd magához vonta, karjai közé zárva. Hitetlenkedve figyeltük az eseményt! Mi ez a személyiségváltakozás?! 2 perccel ezelőtt, még Niall vállán sírt, majd Damonnel tapadt össze, most pedig Ryannel?!
-Damon, szólj Stefannek!-néztem a fekete hajú srácra
Pillanatokon belül már itt sem volt!
-Ryan, jobb, ha most elmész!-mondtam szigorúan
-Nem ! Nem megyek sehová a barátnőm nélkül! -vitázott
-Ella. Nem. A. Barátnőd!.-mondta tagoltan, Niall
-Neked semmi közöd ehhez Niall, ne szólj bele! - veszekedett Ella is
-Fogalmad sincs róla, mennyi közöm van hozzá.-válaszolta Niall remegő hangon
-Ryan, menj!-utasítottam ellentmondást nem tűrően
-Majd visszajövök.-súgta húgomnak, majd megcsókolta és eltűnt
-Ezt miért kellett?!-rivallt rám húgom
-Ella, menj a szobádba, aludj egyet! Biztosan fáradt vagy!- utasítottam őt is
Szerencsére ő már nem ellenkezett így nem folytatódott a veszekedés, Louis ismét előkotorta a régi könyvet és kutatni kezdett benne. Fogalmunk sincs mit tehetett a tanács Ellával! Mik ezek a hangulatingadozások nála:! Stefan is csatlakozott a kereséshez, de ő sem tudott sokkal többet. Fogalma sincs milyen varázslatot tehettek a lányra, de míg ez nincs meg , visszafordítani sem tudja...már ha vissza lehet valahogy! Egy éles zaj csapta meg fülünket. mind felkaptuk a fejünket rá, majd pillanatokon belül húgom szobájában termettünk, mi üresen állt. Niall észrevett valamit a földön , majd ahhoz sétált és felvette. Egy régebbi kép volt az összetörve...
