~Vámpírtanács

-Mi volt ez a feldúltság amikor berontottál?-kérdezte Liam
-Nagy gáz van . Zayn elkapta a vámpírfőtanács....

~Ella~

-Mi?!?!?-vágtuk rá egy emberként

-Menjünk srácok, nincs sok időnk.-sűrgetett minket Liam

-Ella te maradj itt Stefannal!.-parancsolt rám a bátyám

-Egy nagy frászt!-vágta rá Niall 

-Niall nem vihetjüke el, te is tudod!-kezdetek vitázni 

-De nem hagyom itt!-szögezte le Niall.-Majd vigyázok, hogy ne jöjjenek rá, de nem fogom itt hagyni!.-sziszegte idegesen

-Hé Niall, nuygi.-fogtam meg a kezét és hozzábújtam , hogy megnyugtassam

-Rendben, eljöhet, de ha bármi baja eski , te halott vagy Horan.-fenyegette Harry 

Niall felkapott a hátára és egyből útnak is indúltak mind. Csak nyakát ölelve figyeltem , ahogy minden elsuhan mellettem. Nem bírtam sokáig nézni, mert utazáskor is mindig rosszul leszek. Niall arcára nyomtam egy puszit, majd arcához simítottam az enyémet. 

-Csak maradj végig mögöttem.-suttogta

-Rendben.-válaszoltam 

Bevallom őszintén, félek mi fog ott történni. Elég vámpírral találkoztam már és ez épp elég ijesztő volt nekem. Mondjuk mostanában, csak ijesztő dolgok történnek velem, de ha Niall és a többiek mellettem vannak akkor talán meg tudok bírkózni velük. 
 -Ne félj , nem hagyjuk , hogy bajod essen. 
 -Honnan tudtad?-lepődtem meg (szőke pillanat) 
-Éreztem , de ezt ők is meg fogják ha félsz és rájönnek mindenre.-adott tanácsokat 
-Rendben , de ígérd meg , hogy nem engeded el a kezem.-szorítottam mégjobban magamhoz 
-Megígérem.-simított végig combomon nyugtató hangon 
Alig , hogy ezt kimondta már ott is voltunk. Lecsusszantam Niall hátáról és hírtelen megijedtenlm , mert Harry ott termett mellettem a semmiből. 
-Ne haragudj , nem kartalak megijeszteni.-ölelt magához 
 Jó volt megölelni és érezni , hogy itt van velem , hogy vigyáz rám és , hogy szeret. Egyre jobban irritált ez a hely. Libabőrös lettem ahogy végignéztem az épületen. 
-Ne félj Ella itt vagyok , mind itt vagyunk és nem hagyjuk , hogy bajod essen.-simogatta meg hátamat Louis 
Egy gyatra mosolyt küldtem felé. Niall öszekulcsolta ujjainkat és elindúltunk befelé. Szorosan fogtam a kezét és egy miliméternél távolabb nem kerültem se tőle, se a bátyámtól. Bent már egy vámpír fogadott . Liam elmondta , hogy Zaynért jöttünk ,a köpenyes csávó meg elvezetett minket egy nagy terem ajtajához , majd elment. Amikir elhaladt mellettem végigmért és láttam ahogy nagy levegőt vesz belélegezve illatom. Próbáltam nyugodt maradni és nem mutatni semmi féle érzelmet. Niall is észrevette ezt és egy pillanatra megszorította a kezemet jelezve , nem kell félnem. Ez segített eltakarni az érzéseimet is és megnyugodnom is . Liam elindúlt előre. Kicsit hátrébb két oldalán Harry és Louis. Leghátul pedig szorosan egymás mellett Niall és én követtük a többieket. Bent hatalmas terem tárult elém. Minden amit csak el tudsz képzelni ,csillogó márványból volt. Próbáltam nem bámészkodni , mert akkor tényleg hülyének néznek. Még közelebb húzódtam Niallhöz . Harry hátrapillantott a válla felett meggyőződve róla, hogy minden rendben. Egyenlőre még minden rendben. 
 -No csak a One Direction Family.-jegyezte meg gúnyosan egy sápadt arcú férfi.
 Haja fekete és egyenes volt. Szeme feketén izzott. Hátborzongató volt , de nem féltem. Tudtam , hogy Niall és a többiek vigyáznak rám. Bíztam bennük ezért nem féltem. 
-Zaynért jöttünk!-jelentette ki határozottan Harry 
 -Rendben , elmehettek .-mondta .-Amint bemutattada a kishúgodat akiért annyira aggódsz.-húzódott gonosz vigyor a szájára
Lefagytam. Honnan tudja?? 
-Hagyd őt békén!-állt elénk Harry
 Gyilkos pillantást vetett a bátyám felé . Harry hírtelen öszesett a földön. Teste rázkódni kezdett . Àlkapcsa megfeszűlt , keze ökölbe szorúlt. Fájdalmas kínokat érezhetett. Nem tudtam mit tegyek.Odatérdeltem mellé és próbáltam valahogy segíteni rajta. Rájöttem, hogy a csávó csinálja ezt vele. 
-Hagyja abba!-kiabáltam rá kétségbeesetten 
-Ahogy szeretnéd.-vette le tekintetét bátyámról
Ott termett melettem és arcomat maga felé fordította. Megrémültem. Tudtam, hogy nem szabad , de nem tudtam ellene tenni semmi. Nagyon féltem, hogy mi fog most történni. Arcomat kezdte fürkészni miközben a száját nyaldosta. 
 -Nézzenek oda ! A kis halandó húgicát idehozni bizony hatalmas felelőtlenség.-simított el egy tincset arcomról 
 -Hagyja békén!-szólalt meg Niall feszülten 
-Nocsak? Ki védelmez még a bátyuson kívül?-nézett a szemembe 
 Mintha meg akart volna igézni olyan rögeszmésen meresztette tekintetét szemeimre. 
 -Nem is tudom, hogy bírjátok ki a közelében. Olyan inycsiklandozó a vére. Bevallom magam is erős kísértésben vagyok. De mivel tud a létezésünkről így is úgy is meg kell öljük. Kár érte.-állt fel mellőlem
Szívem hevesen zakatolt és már a levegőt is szagatottan vettem, de remegő kezemmel Harryn segítettem. Segítettem beki valahogy felállni . A fiúk is segítettek. Niall egyik kezével a derekamat fogta magához szorítva engem, mintha attól félne, hogy én is összeesek. Mondjuk jogos volt a félelme. Mind a vámpír felé fordúltak és engem eltakartak szerencsére. Csak Niall maradt hátul velem. 
-Ugyan már. Komolyan azt gondoljátok, hogy szembe szállhattok velem?-nézett rájuk lenézően 
-Nem akarunk harct, de nem hagyon , hogy a húgomnak baja essen. Felejtse el, hogy egy ujjal is hozzá ér!-mondta Harry vicsorítva 
Nem láttam ugyan de tudtam, hogy rubinvörös a szeme. Niallé sötétkéken izzott. Ekkor kivágódott az ajtó és két másik sápadt szörnyeteg vonszolta be Zaynt. Alig állt a lábán. Szinte húzták maguk után . Számhoz kaptam kezemet szörnyűlködésemben. Niall megpuszílta fejemet . 
-Ne aggódj nem lesz semmi baj.-suttogta nyugtató hangon 
-Erre nem fogadnék.-szólalt meg a "fő vámpír" 
Odament Zaynhez és megharapta saját csuklóját , majd Zayn szájához szorította. Ő először hevesen ellenkezett, de utána ő maga szorította a szörnyeteg kezét a szájához. Elvette onan azta férfi, majd ördögi vigyorral ránk nézett. 
-Nem mi fogunk végezni a húgocskáddal. Nem mocskoljuk be a kezünket halandó vérrel. Úgy sokkal drámaibb, ha az egyik barátja teszi meg. 
-Zayn sosem bántaná!-mondta Niall 
-Jesszus de kis újonc itt valaki! Na nem baj, most kap egy jó kis ismeretterjesztő műsort. Zayn tedd a dolgod!-parancsolt neki 
 Nem tudom mire értette, de félek, hogy mindjárt megtudom . Hírtelen a falnak vágódtam és Zayn ébenfeketén izzó szemeivel találtam szembe magam. Erősen szorított a falhoz. Nagyon fájt az ahogy szorított, de mégjobban amikor nekivágott. A fiúk mind megpróbáltak volna segíteni, de lefogták őket és még bejött 4 vámpír. Harryt ketten fogták és Niallhöz is hívtak még egyet. Zayn szó szerint vicsorított rám. Láttam rajtam, hogy nem gondolkodik tisztán. Nem karattal ilyen. Mintha meg lenne igézve. Egyre ijesztőbb volt ahogy meresztgette rám fogait. Érezte,hogy félek és ez mégjobban fokozta ezt az egészet. Csak ingereltem ezzel. Nyakamhoz hajolt és végighúzta rajta fogait, megsimítva a puha bőrt rajta. Tudtam, hogy innen nincs menekvés. Kezemet izmos hasára tettem, próbáltam eltolni magamtól. Nem mozdúlt. Csak húzogatta szemfogait nyakamon. A hideg kirázott tőle. Egyszercsak megállt egy pontnál. Gyengéd puszit adott nyakamra. Ez nagyon ledöbbentett. Épp megölni készül, de azért még puszílgat. Azt az egyet követte mége egy,majd azt is és azt is . 
-Zayn!-próbáltam eltolni magamtól
 Amikor toltam volna el , hírtelen fekszisszent és hátrébb ugrott. Vicsorítva vetett felém gyilkos pillantásokat. Értetlenül néztem . Mitől ugrott el. Hasán egy nagy égésnyom látszott ami tökéletesen kirajzolta tenyerem formáját.A kezem csillogott .

Nem tudom mi volt ez, de a legjobbkor jött. Megpróbált nekemtámadni, de ahogy a kezemmel megvédeni próbáltam magam újra égésnyomot hagyott bőrén. 
 -Elég lesz Zayn , köszönöm.-szólalt meg a "főnök" 
Gondolkodó fejjel közeledett felém . Harry egyre jobban ficánkolt , míg ki nem szabadította magát. Nekitámadt az előttem álló vámpírnak, de Zayn félrelökte Harryt egyenesen neki a falnak. Akkora erővel csapódott be, hogy a márványfal betört. Elindúltam volna hozzá, de a vámpír elkapta a karomat és visszarántott. Nagyon fájt. 
 -Mi féle szerzet vagy te?-vicsorított rám
Niall valahogy kiszabadúlhatott a vámpíroktól, mivel előttem termett. A vámpír elkapta a torkát és a falhoz vágta Harry mellé. Oda akartam szaladni, de Zayn elkapott és szorított magához. Annyira, hogy szinte levegőt is alig kaptam. Könnyes szemekkel néztem végig ahogy rájuktámadtak a vámpírok. Próbáltak harcolni , de láthatóan erősebbek voltak. Zayn megint a nyakamat vette célba. Megint puszilgatni kezdte és tudtam, hogy ennek mi lesz a folytatása. 
-Zayn kérek.-kérleltem remegő hangon.-Te nem ilyen vagy . 
 -Dehogynem. Most vagyok csak igazán önmagam!-vàlaszolt a szokottnál mélyebb hangon
Gyengébben fogott így kihasznàlva az alkalmat megfordúltam vele szembe és szemeibe néztem az én könnyfedte szempárommal. 
-Zayn. Emlékezz vissza. Te nem ilyen vagy. Sosem ártanál nekem.-fürkésztem arcát 
Szavak hallatán csak idegesebb lett. A félelmem a tetőfokára hágott. Félek Zayntől. Egy erőteljes mozdulattal belém mélyesztette fogait . Iszonyatos fájdalom nyilalt a nyakamba amit sikítást követett. Leírhatatlan kín volt. Èrztem ahogy megfoszt minden eggyes csepp véremtől. Kezemmel erősen próbáltam eltolni magamtól, ami sikerülni látszott. Éreztem ahogy kihúzza fogait nyakamból és elhajol. Kezem forró volt, de neki volt rossz nem nekem. Szikrázott a kezem és ez ártott a neki ezek szerint. Ezt fel is használtam ellene. Nem akartam ártani neki, de megvédtem magam. Zayn megindult felém. Egy határozott mozdulattal felé tartottam a kezem, hogy anak ütközzön neki, de nem ért el a kezemig, mert az egy szikrázó gömböt lökött felé. Akkora sebességgel kapta el, hogy Zayn egyenesen a terem végében levő máványoszlopnak vágódott kidöntve azt. Még én is megijedtem. Harry felé fordúltam. Két vámpír fogta le. Nem tudom, hogy csináltam ezt az előbb , de megpróbálom mégegyszer. Harry mellett levő két vámpírt leterítette a gömb. Daszaladtam hozzá. Egyből a többieknek segítettünk. Niallt lefogta két vérszívó és egy harmadik épp a fejét fogta. Nem gondolkodtam, csak cselkedtem. Egy ugyan olyan mozdulattal és gömbbel ellöktem onnan aztán a másik kettőt eltüntettük együtt. Le volt gyengűlve nagyon , bár én sem duzzadtam az erőtől. Segítettünk a többieknek is. Tele voltak sebekkel és karcolásokkal. 
-Szóval egy varázsló. Ezek szerint nem muszáj megölnünk.-szólalt meg a fővámpír 
-Igen az és semmi köze ehhez ez egészhez, mi csak Zaynért jöttünk. 
-Hát menjetek!-mutatott Zayn felé aki eszméletlenül feküdt a kidőlt oszlopnàl.
 Még mindig úgy volt amióta odalöktem. Egyre gyengébbnek éreztem magam. Harry fogott,nehogy összeessek. Ölbe vett és elidúlt velem. A többiek Zaynt hozták. Otthon Harry lehelyezett a kanapéra és aggódó pillantásokat vetve figyelt. Niall is itt termett mellettem amint hazaértek. Harry arcomat kezdte simogatni.Niall a nyakamat figyelte ahol a harapásnyom ékeskedett. Harry is észrevette, hogy ezt nézi és hírtelen felpattanva eltünt. Fel ment az emeletre. 
 -Az egész az én hibám.-mondta Niall mérgesen 
-Nem!-ültem fel.-Semmiről sem tehetsz! Nem a te hibád!-öleltem szorosan magamhoz 
-Valamit csinálni kéne a nyakaddal,mert ez így nem jó.-húzódott el erőlködve
 Odanyúltam és felszisszentem. Eszembe jutott, hogy Harryt hogy gyógyítottam meg. Megpróbáltam a nyakamnál is ugyan úgy csinálni. Nagy nehez sikerült, de gyenge voltam . 
-Gyere felviszlek, hogy pihenhess.-vett ölbe 
-Rendben .-öleltem meg a nyakánál 
Odafúrtam arcomat. Bevitt a szobájába és gyengéden lehelyezett az àgyra . Mellém feküdt én pedig szorosan hozzábújtam. Homlokomra adott egy gyengéd puszit, majd arcomat kezdte simogatni. 
-Annyira féltem, hogy bajod lesz.-mondtam halkan 
 -Te féltettél engem? Téged öltek meg majdnem. Iszonyatosan féltem, hogy mem tudlak majd megvédeni. És sajnos ez így is lett. Miattam kerültél veszélybe ismét. Harry megmondta, hogy ne vigyelek el, de a féltékenységem jóval erősebb volt a döntőképességemnél. Nagyon sajnálom. -döntötte homlokát az enyémnek 
-Nem tehetsz róla , de már nem is lényeges. Az a fő, hogy jól vagy!-nyugtattam meg 
-Nem! Az a fő , hogy TE jól vagy.
E szavak hallatán ajkaimat rátapasztottam övéire. Pár percig voltak összetapadva ajkaink, aztàn levegőhiány okáért elváltak egymástól. 
-Nagyon szeretlek.-suttogtam , majd újra megpusziltam ajkait 
-Én is nagyon szeretlek .-suttogta válaszul és újabb puszit kaptam ajkaimra
 Hozzàbújva lecsuktam szemeimet és pár perccel később biztonságot nyújtó karjaiban aludtam el. 

~Harry~

 Ez az egész tanács ügy csak hab volt a tortán. Alig , hogy hazaértünk rohantam is fel pakolni. Ennyi volt! Haza viszem! Nem hagyon , hogy még több baja essen! Eleget ártottunk már neki mind. Bepakoltam a bőröndjébe mindent és lementem a nappaliba , hogy szóljak neki, azonban nem volt ott. Gondolom Niall szobájában lesz. Bementem, hát oda és hozzábújva aludt. Olyan volt mint egy angyal. Nyugodt volt és olyan kis ártatlan. Odamentem hozzá és legugolva figyeltem ahogy alszik. Elgondolkodtam ezen a költözésen. Addig nincs baj , hogy szeretik egymást Niallel , de az már gond, hogy ő vámpír és mi is . Bármelyik óvatlan pillanatában megsérülhet, vérzik és bumm neki is támad az aki gyenge. Mindenképp haza kell vigyem. Tudom,hogy utálni fog ezért de muszáj. A biztonsága érdekében. 
-Niall , haza viszem.-mondtam komoran és rezzenéstelen arccal 
-Mi?-döbbent meg.-Harry kérlek ne! Tudom, hogy veszélyben van, de megvédem és te is , meg a többiek is . Könyörgök ne vidd el innen!-nézett rám égszínkék szemeivel 
-Sajnálom Niall, de már döntöttem!-àlltam fel határozottan 
Nem is vitázott tovább. 
-A cuccait már összepakoltam. Hozd le kérlek a kocsiba. Nem szeretném felébreszteni.-utasítottam halkan
Csak gyengéden felemelte és elindúlt vele le a lépcsőn. Öszefutottunk a fiúkkal a nappaliba. Kérdőn és értetlenül néztek. 
-Haza viszem.-adtam egyszerű választ kérdő pillantásaira 
 Niall már kint volt a kocsinál. Óvatosan behelyezte hátra , majd megcsókolta és bezárta a jármű ajtaját. Szeme csillogott a könytől . A többiek (Zayn kivételével) Niall melett álltak és végignézték ahogy elhajtok az autóval. 

Tudom, hogy nagyon fàj Niallnek , de azt is tudom, hogy húgomnak így lesz jobb és ezt Niall is megérti. Végig autóval mentem. Az egész utat átaludta. Mikor megérkeztünk kivettem hátulról és bevittem a hába, fel a szobájába. Lefektettem az ágyra és lementem a konyhába anyámhoz. A nagy veszekedés csak akkor kezdődött mikor felébredt Ella...

~Sötét lelkek

Ha tetszik a blog komizz és iratkozz fel :) ;) :D ♥ Következő részt Eszti ♥ hozza nektek .U.I.: bocsi, hogy rövid lett, de siettem :D ♥

Újra körém gyűltek, és  körbe repkedtek. Nem féltem. Erős maradtam. Majd fejem fölött eltűntek. Egyetlen egy fekete toll darab hullott a könyvre. Összecsaptam a könyvet és reflexből elhajítottam. Stefanra kaptam ijedt tekintetemet . Szeme fehéren virított , majd összesett. Liam és Zayn értetlenül néztek rá , majd felvették egy pillanat alatt a házban voltak vele . Niall azonnal mellettem termett és szorosan magához ölelt. Mellkasába fúrtam arcomat és mélyen belélegeztem illatát. Mikor elhajoltam tőle ,már a szobájában voltunk . Biztos behozott míg ölelt.
-Jól vagy?-kérdezte aggódó pillantásokat vetve
-Én igen , de Stefan nem.-hajtottam le a fejem
-Héj!-emelte fel államat- Nem te tehetsz róla. Megmondtuk neki, hogy ne csinálja . Magára vessen. Te semmiről sem tehetsz.-ölelt újra magához.
Úgy szorítottam magamhoz mint még soha . Mintha attól félnék, hogy egy másodperc múlva már nem lenne itt. Kezem még mindig reszketett és éreztem, hogy alig bírok a lábamon állni.

~Niall~

Mi megmondtuk, hogy ne csinálja meg ezt Ellával , de nem hallgatott ránk. És most ott fekszik eszméletlenül az egyik szobába. Ella sokkot kapott, ráadásul magát okolja a történtek miatt. Reszket a keze is ahogy ölel. Érzem mennyire gyenge. Felemeltem és az ágyamra fektettem. Betakartam és csak csodáltam. Még ilyenkor is elbűvölő. Elsimítottam egy tincset arcából .
-Annyira aggódtam.-suttogtam reszkető hangon
-Én is. Mi történt az erdőben? Nem esett bajod?-nézett a szemembe csillogó szemeivel
-Ne aggódj nincs semmi bajom.-nyugtattam meg .- De mostmár aludj. Ez az egész sok energiát kiszívott belőled.Pihenned kell.
-Rendben, de bújj mellém kérlek. -nézett rám kérlelő tekintettel
-Rendben.-másztam be mellé az ágyba
Mellkasomhoz bújt én pedig dereka mentén mgamhoz öleltem .
-Szép álmokat.-puszíltam meg homlokát
-Köszönöm.-válaszolt
Feltámaszkodott egy kicsit és közelebb hajolva hozzám , lágyan megcsókolta ajkaimat. Viszonoztam egy másodperc erejéig, mert tényleg pihennie kell és nem , hagyom legyengűljön. Vosszahajtotta fejét és elhelyezkedett úgy ahogy ezelőtt volt. Pár percel később édesen szuszogott karjaimban. Ahogy elnéztem bűntudatom támadt, hogy hazudtam neki . Utálok hazudni főleg annk aki mindennél fontosabb számomra. De jobb így. Nem akarom, hogy miattam aggódjon , van így is elég gondja. Viszont a srácoknak el kell mondjam. Mikor már egy ideje aludt a hercegnőm lementem a nappaliba.
-Srácok gond van.
-Mi történt? Ella jól van???-rémüldözött Harry
-A húgod jól van nincs semmi baja. Alszik. Viszont mikor az erdőben voltam Stefannal történt valami.
-Niall az ég szerelmére nyögd már ki mi van!-türelmetlenkedett Zayn
-A hátamba vágott valami tőrt és ezzel egy fekete fotot kreált a hátamra. Nem tudom, hogy ez most mi lehet, de jobbnak tartottam elmondani. Viszont Ellának kérlsk ne szóljatok semmit erről.-kértem őket
-Rendben. Jól tetted , hogy nem szóltál neki.-mondta Harry
-Mutasd az a foltot.-kért meg Louis
Levettem a pólómat és mehfordúltam , hogy lássák.

-Niall ez neked folt? Ez valami nonfiguratív valami.-állapította meg Liam 
-Utána nézek.-tünt el Louis
Idehozta megint a nagy könyvet és a kanapéra ülve kezdte fürkészni a sorokat. Mind leültünk Louis köré és vártuk, hogy találjon már valamit. Stefan még mindig eszméletlen állapotban van. Csak a fiúkon múlt , hogy nem cincáltam szét darabokra. Hírtelen furcsa érzésem támadt. Hallottuk ,ahogy Ella sikítani kezd . Egyből fent termettünk mind , de az ajtót nem tudtuk kinyitni. Bentről vörös fény szűrődött ki ami csak fokozta a dolgot. Ella a nevemet sikította. Több sem kellett nekem, egy pillanat alatt betörtem az ajtót. Ella a szoba közepén feküdt eszméletlenül. Azonnal mellette termettünk. Felvettem gyenge kis testét és az ágyra fektettem.

~Ella~

Este Niall karjaiban aludtam el. Nem tudok mennyit aludhattam, de nem sokat, mert még sötét volt mikor megébredtem arra , hogy valaki megsimította az arcomat. Azt hittem Niall az , de mikor kinyitottam a szemem ő nem volt sehol. A szobát hírtelen vörös fény árasztotta el . Akár csak a vér. Hátborzongató volt. Hangokat hallottam amik suttogtak, de semmit nem értettem belőle. Kezdtem megréműlni . Egyszercsak valami elkapta a karomat és szorosan szorította miközben valamerre ráncigált. Nagyon féltem és a karoma is fájt a szorítástól. A szoba közepén álltam és még mindig hallottam a hangokat, amik egyre hangosabbak lettek. Körülöttem keringtek a hangok. Hírtelen egy fekete valami megszorította a karomat hátulról , mire ijedten felsikítottam. Valamit dünnyögni kezdett , de a kezemet nem engedte el . Éreztem ahogy gyengülök. Egyre több sötét alak jelent meg körülöttem. Azt hiszem árnyak lehettek . Mindent homályosabban láttam és a rettegésem a tetőfokára hágott. Egyre csak szorították mind a karomat . Hallottam ahogy a srácok próbálnak bejutni a szobába, de nem tudnak hiszen 5 árny elfedi az ajtót . Niall nevét sikítottam utolsó lehelletemmel aztán minden elhomályosúlt teljesen. Hallottam hangokat , de már nem értettem semmit...

~Niall~

Mi történhetett? Ella elájult . Mind két karja tele van szorításnyomokkal. Mint ha valaki vagy valami bántotta volna . Szíve alig vert. Mellkasa is alig emelkedett. Harry kétségbeesetten csuklott össze az ágy előtt . Szeme sarkában megcsillant egy könnycsepp. Megfogta húga gyenge kezét és megsimogatta.
-Miért veled történik mondog valami? Miért nem tudlak megvédeni semmitől? -hallatszott Harry remegő, kétségbeesett hangja
A többiek is idegyűltek és aggodalmasan figyelték Ellát. Harry magát okolja a történtek miatt , pedig eggyáltalán nem az ő hibája. Mindenről az a Stefan tehet. Viszont abban osztozom Harryvel , hogy nem tudtuk megvédeni. Milyen egy állszent vagyok. Folyamatosan azt hajtogattam neki, hogy nincs mitől félnie , mindentől megvédem erre tessék! Már másodjára került életveszélybe és én semmit nem tettem ez ellen. Ezen változtatni fogok! Egy perce sem fogom magára hagyni, csak jöjjön rendbe.
-Stefan!-kiáltott fel Liam hírtelen
-Mi van vele?-néztünk rá értetlenül
-Magához tért.-mondta Liam és el is tünt
Louis és Zayn is lementek , de Harry és én nem mozdúltunk el Ella mellől. Hallottam végig miről beszélnek.
-Stefan minden oké?-kérdezte Liam
-Igen. Hol van Ella? Mi van vele?-tért a lényegre
Persze, hogy őt kérdezi egyből.
-Sok minden történt vele , de te talán segíthetsz , hiszen többet tudsz mint mi. -mondta Louis
-Az emeleten van .-mondta Zayn és már itt is volt a szobában
A többiek is  ideértek és újra körénk gyűltek. Stefan leült az ágy szélére és elkezdte "vizsgálgatni" Ellát. Minden egyes mozdulata idegesített. Már a puszta jelenléte irritáló volt számomra. Úgy éreztem , hogy bármelyik pillanatban képes lennék letépni a fejét. Ez az ötlet egyre jobban tetszett.Alig bírtam magam tűtőztetni. Mi van velem? Nem vagyok ilyen! Van önkontrollom , de most valahogy nem működik. Nem tudom magam tűrtőztetni . Gyorsabban kapkodtam a levegőt. Fejem iszonyatosan hasogatott. Úgy éreztem nem bírom tovább. Kirohantam az udvarra , majd egyenesen be az erdőbe. Nekitámaszkodtam egy fának . Mi a franc van velem ?!?! Miért nem tudom magam kordában tartani ?!? ......

~Harry~

Megint! Már megint nem tudtam megvédeni a húgomat! Ennyi volt amint jobban lesz haza viszem. Nem tehetem ki még több veszélynek! Eleget szenvedett már miattam és ennek most véget vetek! Megmondtam neki, hogy ne csinálja ezt a fekete mágiát se , de nem hallgatott rám és annak is meglett az eredménye. Most meg ez . Nem tudom mi történhetett vele . A karja tele van lila nyomokkal . De mitől? Nem volt itt senki. Magának meg csak nem okozta. Mitől ájult el eggyáltalán? Annyi kérdés és válasz még sincs egyikre sem . Niall is ki van akadva . Ráadásul most itt ez a folt vagy jel is a hátán amiről nem tudjuk,hogy mi az. Bár most a húgom fontosabb , neki is de attól még ez is aggasztó. Fhuu hogy most minden összejött! Stefan legalább magához tért. Ő az egyetlen aki talán tud segíteni Ellán is és Niallön is . Stefan már vagy 10 perce viszgálgatja a húgomat.
-Mi van vele?-törtem meg az idegesítő csendet
-Kimerűlt. Ennyi. Szerencsére semmi komoly baja nem esett bár azt nem tudom mitől vannak ezek a zúzódások a karján.-nézett ránk felvont szemöldökkel
-Ugye nem azt akarod ezzel mondani, hogy mi okoztuk?-kapta fel a vizet Zayn
-Lehetséges.-állt fel az ágyról
Zayn hírtelen elkapta a nyakát és a falhoz vágva odaszorította.
-Idefigyelj! Soha nem ártanánk neki!Egy, ő Harry húga!Kettő, Niall barátnője! Három a legjobb barátunk , innentől szinte családtag, úgyhogy befejezheted a gyanusítgatásaid. Pláne,hogy majdnem megölted úgyhogy a helyedben én lapítanék.-vicsorgott Zayn
-Hogy hogy majdnem megöltem?-döbbent le
-Nem emlékszel?-kérdezte Liam
-Zayn engedd el!-szóltam rá
Idegesen elengedte , majd elviharzott.
-Mi történt? Mondjátok el.-utasított minket Stefan
Lementünk a nappaliba és elmondtuk neki az eseményeket . Ezek hallatán csak fogta a fejét és konoran bámult maga elé . Gondolkodott valamin.
-Louis milyen varázsigével szedte ki belőlem a lelkeket?-fordúl felé
-Pillanat megmutatom.
Felhozta a könyvet és megmutatta.
-Basszus !-csapott homlokára
-Mi az ?-értetlenkedtünk
-Louis ez nem megszabadító varázs volt. Ez egy újabb feketemágia . Addig oké, hogy megszabadított a gonosz lelkektől, de magára uszította őket. Most őt fogják kísérteni és zaklatni!-mondta el
-Akkor ez történt vele?!?!-pattantam fel
Bólogatott feszűlten. Egyből fent termettem a húgom mellett nehogy valami baja essen ismét. Nem tudom, hogy mikor vagy mint szándékoznak őt zaklatni a sötét lelkek , de nem hagyom nekik! Egy pillanatra sem fogok elmozdúlni mellőle!

~Niall~

Mikor sikerült helyrejönnöm hazamentem. Aggódtam Ella miatt , ezért egyből a szobámba mentem hozzá. Harry ott ült mellette és nagyon feszült volt. Elmondta mik derűltek ki az előbb történtekkel kapcsolatban. Meg , hogy Zayn is elviharzott és , hogy Salvatore (Stefan gyengébbek kedvéért) hazament , de holnap visszajön. Egész éjjel itt voltunk Ella mellett, de nem volt semmi változás. Mozdulatlanul feküdt egész éjjel. Nap közben Zayn hazajött. Stefan is átjött, mire Zayn megint elment . Harryt elküldtük vadàszni , mert már 3 napja nem volt és nem tesz jót ez a koplalás neki sem. Nem akart elmenni a húga mellől, de végül sikerült rávennem. Megígértem neki, hogy egy másodpercre sem megyek el Ella mellől. Egyébként sem terveztem úgyhogy nem volt semmi újdonság ebben. Stefan bejött a szobába és csak figyelte Ellát. Idegesített , hogy megint itt van , de tudtam , hogy Ő az egyedüli aki tud segíteni rajta ezért inkább elviseltem. Megint rámtört ez az irányíthatatlansàg. Egyre rosszabbúl éreztem magam , de ezzel most próbáltam nem törődni. Egyszercsak az alvó hercegnőm kinyitotta smaragdzöld szemeit . Ijedten ült fel az ágyon és nézett rám. Szemeibe könnyek gyűltek... Magamhoz öleltem , hogy megnyugtassam . Szegény annyi sokknak van kitéve mostanában. Csoda, hogy bírja. Épp ezért nem akarom , hogy megtudja ezt a foltot is a hátamon. Nem adok neki túl nagy jelentősséget, hiszen semmi furcsaság nincs velem .... Bár a hangulatingadozásokhoz és önkontroll hiányhoz lehet valami köze. De ez most nem fontos. Csak az számít, hogy Ella jól legyen.
-Hogy érzed magad?-kérdeztem meg tőle aggódóan
-Jobban , csak nagyon megijedtem.-szipogott
-Jól van , mostmár nem lesz semmi baj. Itt vagyok és vigyázok rád.-simogattam meg a hátát
Szorosan ölelt. Még most is félt,csak már nem annyira.
-Stefan.-szólalt fel meglepődve.-Jól vagy?
-Nekem semmi bajom . Az a kérdés te jól vagy-e?-válaszolt nyálasan
-Fogjuk rá.-legyintett egyet.-Èhes vagyok.-jelentette ki .
Elképesztő egy kiscsaj. Mint ha semmi sem történt volna ,olyan vidám .
A Liam és Louis egy emberként hatoltak be a szobába meglepődötten még is örülve annak , hogy Ella felébredt. Megölelték , majd feltették ugyan azokat a kérdéseket mint én.
-Nem ehetnék valamit? Éhed vagyok.-jelentette ki megint
-Hát igen . Le sem tagadhatnád Niall, hogy a barátnőd.-mosolygott Louis
-Nem is akarom.-puszíltam meg Ellát .
Lementünk a konyhába, hogy ehessen valamit a hercegnőm. Készítettem neki egy finom szendvicset . Épp , hogy ezt Ella megette Harry idegesen rontott be . Amint észre vette húgát , szorosan magához ölelte és megpuszílta.
-Jajj úgy örülök, hogy jól vagy. Ha tudnád mennyire aggódtam.-ölelgette még mindig
-Mostmár nem kell. Jól vagyok Harry .-puszílta arcon.
-Mi volt ez a feldúltság amikor berontottál?-kérdezte Liam
-Nagy gáz van . Zayn elkapta a vámpírfőtanács....

~ Balul elsült varázslat.

Már pár hete folyamatosan tanulom és csak tanulom a varázs igéket. Olyan mintha Stefan itt lakna velünk.
Megtanultam repülni. Vagyis én nem nevezném annak. Épp hogy 2 centivel magasabban vagyok a földtől.
Mintha ugranék, csak nagyon bambán. Azt mondta Stefan, hogy ma egy veszélyesebb varázslatot fogunk meg tanulni. Azaz fekete mágiát. Izgalmasnak hangzik. Niall és Harry teljesen kiakadtak, mikor megtudták hogy azt fogom megtanulni. Nem értem miért. Nem fog kitörni a harmadik világháború, se semmi.

Esteledik, a srácok az üveg ajtón keresztül figyelik, ahogy Stefan gyertyákat gyújt, és rakosgatja a földre kört formálva. Miután lerakta az összest, elő vett egy nagyon de tényleg nagyon régi könyvet. Lehetett látni, ahogy néhány por szem le esik róla, miközben szét nyitja. Egy oldalára helyezi kezét, miközben magában motyog.
Unalmasan állok egy helyben, és nézem őt. Felnézett rám. Szeme ki fehéredett.  Őszintén szólva, megrémültem volna. De nem tettem, hiszen láttam vámpírt, nem is egyet. Láttam ahogy varázsolok. Láttam tetemeket. Ez semmiség.

- Ella. Mond el ezt az igét. - Nyomta kezembe, a poros könyvet, majd rámutatott az egyik szövegre. Furcsa, igazán furcsa betűkkel voltak írva.  Vissza állt Stefan a helyére. Párszor elmondogattam magamban a szöveget. Az egyik része nagyon tetszett.  Így szólt az a rész : A kapu nyitva. A gonosz lelkek, megkezdték jövetelüket. Jönnek. S ember lélelke éheznek. 
Tudom elég furcsa. De hát na. Nekem bejön. Elképzeltem magam előtt, egy fehér hatalmas kaput. Amin fekete árnyékok suhannak ki. És ahogy egy random emberbe bújnak. Elég undorító módon.

- Kezdheted. - Szólalt meg Stefan. Elkezdtem olvasni. De fejemben csak a fekete árnyékok jártak. Láttam ahogy elsuhan mellettem. Egyre többen vannak. Körülöttem  repdesnek. Szárnyuk is van. Fekete toll borítja be. Hozzám beszélnek. Nem értem mit mondanak. Meg rémülten. Hangosan kiáltottam Stefan nevét, hogy állítsa meg őket. De ő csak ugyan ott állt. Mintha nem látná az árnyakat. Oldalra néztem. Be a házba. A srácok is csak néztek. Újra kiáltottam Stefan nevét. A fekete démonok, vagy akármik, szél sebesen indultak meg Stefan felé. Egyenes bele a mellkasába. Egy fekete körbe zárult. A gyertyák kihunytak. A házban is elment az áram. Megláttam ahogy Niall-ék szaladnak kifelé. De nem nyílt ki. Hiába ütögették nem nyílt az ajtó. Na jó, most már tényleg megrémültem! Stefan-nak elszakadt a pólója. Vagyis csak vágások voltak rajta. Bőre fekete lett. Ahogy szeme is. Megindult felém. Mint egy energia bomba úgy kezdtem el az üveg ajtóhoz szaladni. Megálltam Niall-el szemben, aki félve figyelt engem. Amint szemébe néztem, olyan volt mintha megállt volna az idő. Vagy épp lelassult. Úgy értem, ahogy figyeltem őket. Lassan mozogtak. Lassan ütögették az ajtót. Kezem felemeltem, és az üvegre helyeztem. Niall is követet, és ő is feltette kezét. Pontosan illet az enyémbe.  Halványan elmosolyodtam. Amikor, megéreztem egy kezet felsőm hátulján. Majd ahogy repülök. Neki repültem egy fának. Nagyon fájt. Azt hiszem vérezni kezdtem. Láttam ahogy felém indul fekete árnyal teli testével, és ahogy a srácok atombomba ként próbálnak kijutni. Közeledett. Egyre közelebb éreztem őt magamhoz. Újra hallottam a suttogást. Az árnyak beszélnek hozzám. Bárcsak érteném, mit akarnak mondani. De nem megy.  Egy méter választott el Stefan-tól, amikor Niall hirtelen, neki rohant, és eltűnt a sűrű erdőbe. Hogy jutott ki? Kérdeztem magamban. Nagy nehezen felálltam. Oda futottam Harry-ékhez, amilyen gyorsan csak tudtam. Megálltam előttük, bátyám nyomban oda jött hozzám, és sajnáltatott tekintetével, próbált közelebb férkőzni hozzánk.  Louis egy könyvet olvasott, míg Liam hevesen próbált ki utat keresni az ajtón. Zayn pedig zavarodottan nézelődött. Majd kérdezett valamit a többiektől. Mindenki zavartan rázta a fejét. Fogadok Niall-t kérdezte. Hallottam, egy kiáltást. Niall hangja volt. Istenem. Ha valami baja esik.
É-én, nem tudom mit csinálok. Vissza fordultam Harry irányába. Ők hevesen futottak a lépcső felé. Majd, egy pillanat múlva mellettem voltak. Harry megölelt, míg a többiek (Louis kivételével, aki a könyvet bújta) elmentek Stefan és Niall irányába.

- Istenem. Jól vagy? - Motyogott a hajamba bátyám. Bólintottam. - Ha valami bajod eset volna, biztos, kitépem Stefan szívét. Meg mondtam hogy rossz ötlet lesz ez a fekete mágia. - Vágott olyan megmondtam fejet. Pislákolni kezdett az áram, a házban, és a gyertyák is újra kigyúltak. 

- Azt hiszem, megtaláltam mivel lehetne vissza fordítani ezt az átkot. - Szólalt meg Louis a könyvből.  - Igen. Ez jó lesz. Ella neked kellesz majd felolvasnod. - Mosolyodott el, mintha semmi nem történt volna.

- Mi? Miért neki?! - Mérgelődött Harry.

- Ő az egyetlen varázsló. Gondolkodj Harry. - Nevetett fel Louis. - Ide kell hoznunk Stefan-t. Ti maradjatok itt. Tessék Ella itt a könyv, ezt olvasd majd el. - Nyomta kezembe, és meg mutatta melyiket kellesz. Majd vámpír gyorsasággal, eltűnt. Elolvastam. Vagyis elolvastuk. Nem sokkal később, vissza tértek Stefannal. Zayn és Liam lefogta. Louis magyarázta nekik hova vigye. Niall oda jött hozzám, és szorosan megölelt.  Olyan jól esett.

- Gyerekek, ezt majd később! - Kiabált oda Louis. - Gyere Ella.
Oda mentem, beálltam a körbe. Louis elmondta hogy mikor olvasom, ne gondoljak semmire, csak az igazi Stefanra.

- Kezdhetjük? - Kérdezte, bólintottam, majd kiment a körből. Zayn és Liam kitartóan szorította kezét, hogy ne mozduljon meg.
Elkezdtem olvasni.

- Nyisd meg ajtód előttem. A gonosz lelket elkergetem. S vissza térsz az élőkhöz. Vissza kapod mind azt amid volt. Vissza kapod, lelked.. szíved... S életed. - Olvastam fel, majd Stefan-ra néztem.
Egy sikoly hallatszott fel tőle.  Pontosabban a démonoktól. Olyan nyikorgós. Fájt hallgatni. Újra körém gyűltek, és  körbe repkedtek. Nem féltem. Erős maradtam. Majd felem fölött eltűntek. Egyetlen egy fekete toll darab hullott a könyvre.