~Maradj velem

Tudom iszonyat régen volt már új rész, de ígérem a nyár kezdetével igyekszem gyakrabban hozni. Remélem azért még maradt pár olvasó. 

Puszi:~Ellaxoxo

Az én én könnyeim is utat törtek maguknak szavai hatására. Szorosan öleltem magamhoz.Nem tudtam visszatartani könnyeimet. Niall szaggatottan vette a levegőt, de már kezdett megnyugodni. Hátamat simogatva puszilta meg fejem. Az én lélegzetem is kezdett a helyére állni lassan. Viszonoztam gesztusát mellkasát megpuszilva, de nem szándékoztam elengedni.
-Az életemnél is jobban szeretlek! Nem akarlak elveszíteni! Csak most kaptalak vissza! Könyörgöm, mondd , hogy itt maradsz, hogy velem maradsz!-győzködött tovább
-Mindennél jobban szeretlek én is, de nem tudom mit tegyek.Annyit küzdöttünk már kettőnkért és mindig valami vagy valaki közénk állt.-bontakoztam ki karjai közül
-Csak megpróbál, de sosem sikerül, mert a szerelmünk mindennék erősebb! Együtt mindent képesek vagyunk átvészelni.-fogta meg kezeimet győzködve
-Nem tudom Niall. Időre van szükségem.-hajtottam le a fejem
Államat megemelte , majd homlokát az enyémnek támasztotta. Hezitált. Nem mert megcsókolni. Félt, hogy visszautasítanám. El akart húzódni, de én nem akartam. Ajkainkat puhán préseltük össze. Karjaival derekamat átfonva húzott ölébe. Kezemmel automatikusan túrtam hajába. Hiányzott. Végre újra az enyémnek éreztem. Talán igaza van és újra boldogok lehetünk együtt. Levegőhiány vetett véget szenvedélyes pillanatunknak. Felállt a földről engem magával emelve, így az ölében kötöttem ki. Elmosolyodtam ezen. Olyan édes volt. Fejemet reflexből fúrtam nyakába belélegezve szédítő illatát. Majd mikor elhajoltam már a szobájában voltunk. Óvatosan lehelyezett az ágyra, majd miután betakart el akart menni.
-Maradj, kérlek!-fogtam meg kezét
-Rendben.-bújt hozzám boldog mosollyal
Olyan édes ilyenkor. Végigsimított arcomon, majd megpuszilta homlokomat.Szorosan bújtam mellkasához lágy puszit hintve rá. Nem tudom mi tévő legyek. Nem érzem magam idevalónak. Ráadásul Harry is rátesz egy lapáttal, mert soha többé nem akarom látni sem, már pedig ez elég nehéz, így , hogy egy házban lakunk.Azt is képtelen felfogni, hogy nem vagy kíváncsi a magyarázkodásaira! Elbaszta , de nagyon! Elárult és ezt nem igen tudja helyrehozni! Hisz ismer! Kész, fogadja el! Ő csinálta ezt magának, hát viselje a következményeit! És persze megint ott vagyok, hogy emiatt tiszta idege vagyok!
-Kicsim, mi a baj?-kérdezte aggódóan Niall
Szuper, ennyire nyilvánvaló!
-Semmi, csak eszembe jutott valami.-nyugtattam meg
-De mi volt az, hogy ennyire ideges lettél.-aggodalmaskodott tovább
-Harrytől!-mondtam komoran
-Mi történt köztetek, hogy ennyire haragszol rá?-faggatott tovább
Nagyot sóhajtottam. Nem tudom, hogy mondjam-e el? Végül is valakinek csak ki kell öntsem a szívem, mert felrobbanok a végén, és hát ki lenne erre alkalmasabb, mint Niall? Senki. Belekezdtem az egésze. Pontról pontra elmagyaráztam mindent ami történt, Ő pedig figyelmesen és döbbenten hallgatott végig.
-Figyelj Kicsim, meg tudlak érteni, de szerintem egy kicsit túlreagálod. Csak a te érdekedben nem mondta el, mert tudta, hogy így fogsz reagálni. Pontosan ezt akarta elkerülni. Jó tudom, hogy kiborultál, de gondolj bele. Min változtatott volna, ha a legelejétől tudnád? Semmin. Most sem kéne változtasson a kapcsolatotokon. Ő tudta, de neki nem számított semmit. Ugyan úgy szeretett és óvott és most is ugyan úgy szeret. Neked sem kéne számítson semmit! Emlékszel mennyire féltett tőlem? Szerinted azért csinálta mert nem szeret téged?-fejezte be monológját
Miért így fogja fel?! Nem igaz! Az én szemszögemből, már nem így látná! Dühösen bontakoztam ki karja alól felülve az ágyon!
-De Niall nem érted  lényegét! hazudott nekem! Mindvégig hazudott és nem ez volt már a legelső alkalom! ezzel végleg betelt a pohár! Egész életemben megvezette és ráadásul ezt is Stefantól kellett megtudnom! Még csak nem is akarta elmondani! Hagyta volna, hogy hazugságban éljek mindvégig!-borultam ki
-Pontosan ezért nem akarta tudtodra adni, mert tudta, hogy így fogadnád!  Tisztában volt ezzel! -kezei közé zárta arcom.-Nem akart elveszíteni téged! És én sem szeretnélek!-döntötte homlokát enyémhez
Még mindig habozott. Bátortalan volt.Ujjaimmal tincsit szántottam bátorításképp. Lágyan érintette össze ajkainkat, majd hosszas csókot haygott számon.
-Ne utáld azért, mert szeret.-suttogta, még mindig győzködve
Szemeimet forgatva tápászkodtam fel mellőle, majd kiléptem az ajtón. Niall értetlenül nézett rám, majd követett.
-Hová mész?-tapadt hátamhoz, derekamnál magához ölelve
Fejét nyakamhoz hajtotta. Félt.Félt, hogy elmenni készültem.hogy képes lennék hátat fordítani mindennek ,ami itt történt. Hasamon pihenő kezére csúsztattam sajátom, majd szembe fordultam vele. Enyhe mosoly kúszott arcomra, rémült még is csillogó tekintetét megpillantva.
-Ne aggódj, csak a konyhába megyek.-csókoltam meg mosolyogva
Nagyot sóhajtott kifejezve megkönnyebbülését.Szorosan magához ölelt.
-Nagyon szeretlek.-suttogta, majd nyakamba puszilt
-Én is nagyon szeretlek..suttogtam szintén nyakát puszilva
Ez a gyenge pontja , mint nekem , é ezt előszeretettel felhasználjuk. Ujjainkat elválaszthatatlanul kulcsoltuk össze, majd lementünk a konyhába. Az órára pillantva láttam , hogy hajnali 4 óra van. Nemsokára pirkad. Gyorsan összedobtam magamnak valami kaját, miközben Niall egy percre sem engedett ki védelmező öleléséből. Na nem mintha bántam volna. Újra az enyémnek éreztem. Nem sokkal később a srácok is megérkeztem, egy személ kivételével. Persze ez Niallnek is feltűnt.
-Srácok, Harry hol van?-kérdezte
-Nem tudjuk.-vont vállat Louis
letelepedtünk mind a kanapéra és a TV-t kezdtük bámulni, bár inkább beszélgettünk. Nem sok mindenre emlékszem ezek után, ugyan is elaludtam barátom karjaiban.

*****

Mikor megébredtem egyedül voltam Niall szobájában. Álmosan dörzsölgettem meg szemeimet, majd nehezen, de kikászálódva az ágyból lementem a konyhába a többiekhez. Ahogy leléptem a lépcsőről valaki felkapott és megölelve pörgetett.

-Szép napot Hercegnő.-becézgetett Zayn 

Elnevettem magam tettein és az új becenevemen is. 

-Köszönöm, de kérlek tegyél le.-nevettem megölelve 

Niall torkát köszörülve adta tudtunkra jelenlétét. Tudtam, hogy nem tetszik neki az, hogy ilyen jóba vagyunk Zaynnel. Ezért is szóltam Zaynnek, hogy tegyen le. Eleget téve kérésemnek Zayn lassan engedett le öléből, majd utoljára megölelve elengedett. Mikor eltávolodtam tőle, akkor vettem észre, hogy farkasszemet néz a 2 srác. Nem tetszett ez nekem, ezért próbálkoztam ezt megtörni. Niall is szorosan megöletem, de tervem nem vállt be. Egy pillanatra sem vették le tekintetüket egymásról. Gyilkolni tudták volna egymást tekintetükkel. Niall hajamba puszilt, majd derekamra csúsztatva kezét kísért be a konyhába. Megreggeliztem, majd barátom közölte tervét, miszerint elmegyünk sétálni kettesben. Ennek nagyon örültem. Végre kettesben leszünk egy kicsit.

Romantikus volt ez az egész. Még sötétben is kint sétáltunk és csodáltuk a város fényeit. Gyönyörű volt és bevallom, kezdem megkedvelni ezt a helyet. Kér, hogy csak így a végére. Visszaérve az egész házban sötétség uralkodott, ami furcsa volt, ugyan is tegnap voltak mind vadászni. Niall udvariasan kinyitotta nekem az ajtót, majd beléptem a házba. Amint ez megtörtént a villany felkapcsolódott, majd egyszerre felkiáltottak.

-Boldog szülinapot!!-hangzott el

Úristen! Ez nekem szembe sem jutott, de úgy tűnik nekik igen. Jesszus! Döbbenetemben megpillantottam anyát! (?!) Hogy kerül ide? Egyből hozzá rohantam és nyakába ugrottam. 

-Felnőtt az én kislányom is. Milyen gyönyörű nő lett belőled.-mért végig dicsérve 

-Az biztos.-lépett mellém Zayn átkarolva a többiek kíséretében 

Innen gondoltam, hogy pillanatokon belül megjelenik Niall is mellettünk. És ahogy gondoltam mellettem is termett. derekamat körbefonta karjával, eltávolítva Zayntől, majd hajamba puszilt. Anya pedig sunyin vigyorgott rám 

-Jaj srácok nagyon köszönöm. Olyan cukik vagytok.-öleltem meg őket sorra 

-Ne nekünk köszönd, a bátyád szervezte.-mondta Niall

Na ez betalált! Ha ezzel akarja elérni, hogy megbocsájtsak neki, közlöm, hogy nem fog sikerülni! Inkább tereltem a témát.

-Anya , ők itt Zayn , Liam, Louis és a barátom Niall.-mutattam eb neki sorra barátaimat

-Nagyon örülök, hogy végre megismerhetem a híres kis bagázsotokat, már nagyon sokat hallottam rólatok.-mondta anya

*****

 Egész este mulattunk. Harry viszont nem volt sehol. Gondolom nem akart itt lenni. De nem is bánom annyira, de talán el tudtam volna viselni. De legalább anya így közelebbről is megismerte a srácokat. A fiúk bevonultak a konyhába mind, így ketten maradtunk anyával. Azonban váratlan kérdéssel fordult felém.
-Kicsi , igaz haza jössz velem?-kérdezte reménykedve .......